Prímási Levéltár, Esztergom, 11. sz.-: Magyarország egyik legrégibb levéltára és legjelentősebb egyházi iratainak (mintegy 2000 iratfolyóméter) őrzője. - Eredete a 11. sz-ra nyúlik vissza, amikor még Esztergom kir. és érs. székváros volt. Kezdetben a Szt István által épített Szt Adalbertről nev. szegyh. lehetett a levtár helye egészen 1543-ig, a város török kézre kerüléséig. Ekkor az érsség Nagyszombatba költözött, azonban az érs-ek a 3 részre szakadt Mo. kir. részének főv-ában, Pozsonyban tartózkodtak, ahol később érs. palotát építettek. Az érsség igen későn, csak 1820: Rudnay Sándor hgprím. idejében tért vissza Esztergomba, eredeti fészkébe. Mind a nagyszombati, mind a pozsonyi levtár anyagát ideigl. a Szt Kereszt-tp-ban helyezték el, ahonnan 1883: Simor János hgprím. rendeletére átszállították az érs. székházba. A berendezés tervezését →Lippert József prím. építész készítette el, akinek zsenialitását bizonyítja a 3 részre tagolt helyiség elrendezése. A levtári iratok nagyobb hányada azonban a baz. I. emeletére került, ahonnan napjainkban vitték át a II. emeletre. - Már az első dokumentumoknak kezdettől fogva bizonyos jelzetük volt, a gyarapodó anyagot a 17. sz. elején rendezték, de valóságos mérföldkőnek a 18. sz. nagyszabású rendezés tekintendő. Batthyány József hgprím. (1776-99) rendeletére Fuchs Ferenc esztergomi knk. (1784-87) Dvornikovits János levtáros segítségével szétválasztotta az iratokat és külön lajstromkv-eket készített. Az egyh. tartalmú iratokat az Archivum Ecclesiasticum (Egyh. Levtár), az ettől eltérőket az Archivum Saeculare (Világi Levtár) csop-jaiba osztották be. Az Archivum Ecclesiasticum Vetus (Egyházi Régi Levtár) (1527-1776) elnevezést az érs. székfoglalásáig terjedő iratok kapták, az 1776-tól napjainkig beérkezők az Archivum Ecclesiasticum Novum (Egyházi Új Levtár). Mindezek egyházkormányzattal kapcsolatosak és az esztergomi érs-ek kronológiai rendjében következnek. A tud. kutatás szemszögéből nézve jelentős a Batthyány József által megkezdett és a Kopácsy József prím. (1838-47) idejében egyre bővülő és teljessé váló kategóriarendszer. - Az Ecclesiasticum a m. egyh-at és társad-at érintő és foglalkoztató események egyfajta tükörképe, akár az áll., akár egyes csop-ok, intézmények v. egyes személyek sorsáról van szó. Egyhpol. események is követhetők irataiból, akár a kat. egyh-at belülről érintő ppi tanácskozások, zsin-ok, szem-ok, szerzetesr-ek, pléb-k, papok, egyh. isk-k v. más vonatkozások. - A m. kk. megismeréséhez fontos és féltve őrzött forrásunk az Acta Antemohacsiana (Mohács előtti okl-ek gyűjt-e) az (1015-) 1138-1526-os időből. Eredetileg a ~ egységét képező irategyüttesből emelték ki mindazt, ami időhatárai közé sorolható, vagyis nem csupán egyh., hanem világi levtárakból is kerültek be okl-ek, utóbb →Ipolyi Arnold hagyatéka gazdagította tovább. - A ~ kb. 1200 okl-e közül a legkorábbiak: 1015: a pécsváradi apátság kiváltságlevele (1329: készült átiratban maradt fönn), számos p. bulla az esztergomi érs-ek kinevezéséről és jogaikról (1191: pl. III. Kelemen eredeti okl-ében fölszólította a fehérvári prép-ot és a szentmártoni apátot az esztergomi érs. iránti szokásos engedelmességre); II. András 1222: kiadott →Aranybullájának 1318-as átirata; az 1233-as →beregi egyezmény. - A kir., p., érs. okl-ek mellett más közjogi méltóságoktól, szerzetesr-ektől, kápt-októl és magánszemélyektől is maradtak fenn kk. dokumentumok. - Az Ecclesiasticumon belül az egyh. kormányzati iratok közül néhány különösebben érdekes lehet. A Canonica Visitatio (Egyházlátogatások 1557-1943) jegyzőkv-ei 1084 köt-et számlálnak, helytört. jelentőségük semmihez sem hasonlítható, az esztergomi főegyhm. tört. ter-én és a rajta kívül eső ún. exempt pléb-król tudósítanak. A helység ált. jellemzésén túl a jegyzőkv-ek képet adnak a kultusz központjáról, a tp-ról, a plnos személyéről, a szentségek kiszolgáltatásáról, a hívekről, az isk-król. Végrendelet útján került a levtárba Ipolyi Arnold (1823-86) nagyváradi pp. szintén gyűjt-es eredetű hagyatéka több mint 6000 levelével, kk. okl-es anyagával és egyedülálló halotti címergyűjt-ével. - A Batthyány József érs. idejében elkülönített csop., az Archivum Saeculare (Világi Levtár) tartalmazza a nem sajátosan egyh. ténykedés során keletkezett dokumentumokat. Itt található az Acta Protocollaria (Kv-formátumú iratok, 1553-1892) gazdag tematikájú anyaga, amelyben szerepelnek Verancsics Antal, Oláh Miklós, Lippay György és más érs-ek leveleskv-ei, urbáriumok, összeírások, armális köt-ek, praedialis széki jegyzőkv-ek, tiszti törzskv-ek, amelyeknek egy része más anyagok segédkv-ei. Az Acta Radicalia (Gyökeres jogok, 1527-1840) az érsségnek gyökeres világi jogaira vonatkozó iratokat őriz Classisokba (Osztályokba) sorolva. Az érs. uradalom (Esztergom, Guta, Szentkereszt, Drégely, Pozsony, Rozsnyó, Nagysalló, Nagyszombat, Érsekújvár, Verebély) közp. ügyei itt találkoznak. Azonban az érs-ek privilégiumaira, →pisetum-jogára is lelhetünk iratokat. A m. tört. igen viharos évszázadai, a háborúk és békekötések sem maradtak visszhang nélkül. Az Archivum Iuridico-oeconomicum et Directoriale (1719-1913) a pol., katonai, érs., nemesi széki iratok, határperek, úriszéki jegyzőkv-ek, egyh. alapítványi, erdészeti, építészeti és mérnöki iratokat is tartalmaz. Az Archivum Oeconomicum (Gazd. Levtár, 1598-1945) uradalmi, tizedszámadási, úriszéki iratokat őriz, elsősorban az esztergomi érs. főegyhm. ter-éhez kötődve. - A ~ban a baz. építészeti terveit is megtaláljuk egyéb építészeti rajzokkal. Az 1730-as évektől kezdődően kz-os térképek maradtak tört-ünk tanúiként. B.M.

Lepold Antal-Lippay Lajos: Esztergomi útikv. Esztergom, 1938:61. (A hgprím. levtár és kvtár) - Útmutató az Esztergomi ~hoz (1. köt.) Archivum Ecclesiasticum. Szöveg. (2. köt.) Függelék. (Szerk. Bónis György) Bp., 1964. - Levtári Közlem. 1966:113. (Prokopp Gyula: Az Esztergomi ~ XV. sz. leltára) - Schem. Strig. 1982:471. (Beke Margit: ~), 499. (Uő: A ~ kz-os térképei) - M. Kvtárosok Egyes. Levtári Szekció Füzetei 1. 1982:92. (Uő: Az esztergomi Prímási és Főkáptalani Levtár) - A mo-i kat. egyh. levtári anyagának fondjegyzékei. 1. rész. Szerk. Nagy Lajos. Bp., 1983:17. - Új Forrás 1985:1. (6. sz.) (Beke Margit: Az esztergomi ~)